Hirdetési felület
Aktív pihenés és gyógyturizmus Magyarországon

Aktív pihenés a fürdővárosban
Egészség-turizmus Budapesten

A magyar főváros gazdagsága gyógyvizekben világviszonylatban is egyedülálló. A budai oldal hőforrásait már a kelták, illetve a rómaiak is használták. A város területén fakadó 21-76 °C-os természetes forrásból és fúrt kutakból (összesen 118 db.) naponta 30,000 köbméter termálvíz tör a felszínre. 1934-ben kapta Budapest, mint a világ legtöbb gyógyító-termálvíz kútjával rendelkező fővárosa, a "Fürdőváros" címet.

Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda
(XIV. Állatkerti krt. 11.)
Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Pest első gyógyfürdője, létét a Zsigmondy Vilmos által 1879-ben fúrt kútnak köszönheti. A jelenlegi fürdőépület 1913-ban készült el. 1927-ben épült fel az uszoda, amely az 1960-as évekig csak májustól szeptemberig tartott nyitva, téliesítésére 1963-ban került sor. Azóta egész évben fogadja a vendégeket. Ugyancsak 1927-ben létesült a két "népfürdő-osztály", amelyek helyén ma a társas fürdőosztály és a komplex fizioterápiás osztály (nappali kórház) található.

Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
(Budapest, XI. Szent Gellért tér 1.)
A mai fürdő- és szállóépület Szt. Gellért Gyógyfürdő és Szálló néven 1918-ban épült, átadására szeptember 26-án került sor. 1927-ben épült fel a hullámfürdő, 1934-ben a pezsgőfürdő.
A fürdő a hazánkba látogató külföldi vendégek legkedveltebb fürdőhelye.
A gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető, komplex fizioterápiás osztállyal (nappali kórház), fizikoterápiás részleggel, inhalatóriummal is rendelkezik. A pezsgő- és hullámfürdő mellett igen közkedvelt a női és naturista társas tetőnapozó.
A Gellért Szálló vendégei is rendszeresen igénybe veszik a fürdő szolgáltatásait. Éjszakai fürdőzés a nyár folyamán pénteken és szombaton éjfélig élvezhető a nyitott medencében.

Rudas Gyógyfürdő
(I. Döbrentei tér 9.)
A fürdő az 1550-es évek elején épült. A 10 m-es átmérőjű kupola alatt, amelyet nyolc oszlop tart, nyolcszögletű medence foglal helyet. Körülötte dongaboltozatos folyosó húzódik. Ez a rész jelentéktelen változ-tatásokkal ma is fennáll, magját alkotja a termálfürdőnek.
A kizárólag férfiak részére üzemelő termálfürdő szinte valamennyi korosztály körében kedvelt.

Király Gyógyfürdő
(II. Fő u. 82-86.)
A fürdő építését Arszlán budai pasa kezdte meg 1565-ben Buda visszafoglalását követően, 1796-ban építették át a mai formá-jára.
Vízellá-tását a Lukács Gyógy-fürdő kútjai biztosítják.
A gyógyfürdő orvosi szakszolgáltatások-kal, váltott férfi- és női-napokkal üzemel.
Vízösszetétel: Nátriumot is tartalmazó kálcium- magnézium- hidrogénkarbonátos és szulfátos hévíz, melynek fluridion tartalma is jelentős.

Lukács Gyógyfürdő és Uszoda
(II. Frankel Leó út 25.)
A gyógyfürdő oldalfalán hálatáblák tanúskodnak arról, hogy a világ különböző tájairól érkezők közül hányan köszönhették gyógyulásukat a fürdő és az ivócsarnok gyógyvizének.

Előző cikk Következő cikk